ilkablog header

Bloginfo
ilka
csak csodálkozom, semmi több
Blogajánló
Linkek
Ugrált egy darabig a mosatlan tányérok, villák, kanalak között, majd valaki megengedte a forró vizet. Bemenekült egy zsíros tányér alá, onnan figyelte a forró zuhatagot, reménykedett, hogy megússza, és valaki el is fogja zárni a csapot. A forró víz csak folyt, az ételmaradékok eldugták a lefolyót, és megnőtt a vízszint. A béka úszni kényszerült a forró vízben, a zöld teste...

tovább >>
Torokfájással ébredtem fel ma reggel. Elnyűttnek, szétesettnek, fáradtnak éreztem magam, a torokkaparászás lehet, hogy reakció a tegnapi mérgemre. Nem volt időm sajnáltatni magam, meg kellett mozdulni, mert elfelejtettem a tegnap egy-két dolgot megvásárolni. A reggeli kötelező kávé után mertem csak tükörbe nézni, de a látvánnyal nem voltam elégedett. Pedig, ha kimegyek az utcára, akkor, muszáj összeszednem magam, a sápadt arc, a karikás szemek nem árulkodhatnak...

tovább >>
Mivel mond többet vagy kevesebbet egy kortárs japán írónő egy európainál, ezzel a gondolattal vettem a kezembe Itojama Akiko ez évben magyar fordításban is megjelent könyvét. Kíváncsi voltam, hogy képes lesz-e kommunikálni velem onnan a Távol-Keletről, megértem-e nőies filozófiáit, egyáltalán találok-e valamilyen közös vonást kettőnk között. Az öt elbeszélésben összekacsintottam egy néhányszor Itojamaval, nem éreztem a nagy földrajzi távolságot, nem...

tovább >>
Reménykedek, hogy Urbi nem fog neheztelni rám, hogy most szakértelem nélkül fogok az építészetben kontárkodni. De erről nem bírok hallgatni, teljesen elvarázsolódtam, legfennebb kijavít vagy kioktat, ha tévedek. Ez a csodálatos mesebeli házikó Walesben, a természet kellős közepén található. Nemmindennapi otthont varázsolt magának és családjának Simon Dale. Ez a remekmű a tulajdonos és apósa kétkezi munkájának az eredménye Simon Dale 3 hónap alatt...

tovább >>
Levegőt orron be, felszívni a mellkasba, tartani ott egy kicsit, majd kifújni. Megismétlem egy párszor, végre friss levegőn vagyok, kacsintok egyet a napba, és a mára már megszelídült széllel kísértetem magam. Nem, nem, ne menjünk még haza, hallom, ahogy a fülembe súg a szellő, a hosszú kardigánom alját elkapja és mutatja az utat a park felé. Tanítványaimat is elcsábította a kis szellő és a napocska, ők sem sietnek haza, itt-ott ácsorognak, sütkéreznek,...

tovább >>
Megértem egy történetre. Megértem arra, hogy szívvel, lélekkel és ésszel feldolgozzak egy filmet, majd utána a könyvet. A sorrend az így alakult, véletlenül. Abe Kóbó A homok asszonya, ott szorult évekig a könyvespolcomon, de a többszöri költözködéseimet nem élte túl, számos társával együtt odaveszett. A könyv a látókörömből kikerülve nem is izgathatott, de a kereskedelmben kapható 2007-ben megjelent DVD, annál inkább. A film és a regény...

tovább >>
  - Felosonhatok hozzád, úgy titokban, annyira titokban, hogy még mi se tudjunk róla? Nem szólok egy szót sem, és te is hallgatsz, nem beszélgetünk, a falaknak is füle van, a pók is hallgatózik, a porcicák a sarokban minden mozdulatunkat figyelik, óvatosnak kell lennünk. Pszt! Ne szólalj meg. Nem kell mondj semmit, csak az ajtót hadd nyitva. Ülj le a fotelba, és ott várj. Mikor belépek az ajtón, ne köszönj, ne állj fel, ne mozdulj. A játék most kezdődik.

tovább >>
A második vurstlira is rácsodálkoztam, amit háromszáz méteren belül láttam, ebben a kívülálló szemével nézve kellemesnek mondott kisvárosban. Az első a nagyobb gyerekeknek való, akár felnőtt is felülhetne valamelyik szédületet kiváltó szerkezetre. Az össznépi szórakozóhelyek hangulatából maradtak itt a lovak, zebrák, kisvonatok, körhinták, amely most már a lakótelep ifjabb nemzedékét vonzza. Vonzza-e egyáltalán? Kell-e ez nekünk még? Megnéztem, egész...

tovább >>
- Bassza meg - vágtam oda a telefont úgy a földhöz, hogy a macskám is behúzott farokkal nyüszített az ajtónál, hogy engedjem ki. Nem kell, nincs szükségem mobilra, minek is idegesítsem magam vele. A rossz dolgok továbbításának az eszköze. Ma nem lehet, nem érek rá. A kávézásról le kell mondanunk. Majd egyszer. Ráér. Nem akarlak látni. Vagy a másik rossz változat, hogy nem jön még üzenet sem. Hát kell ez nekem? Nem! Teljes lesz az élet nélküle, és...

tovább >>
 
Friss kommentek
pacsok-kohari:):):)2010. 03. 12 18:04
asse tom ki vok:)  (Béka a mosogatóban)
pacsok2010. 03. 12 18:03
a könyvszálkába igyekszem mosmá visszatérni:) nemsokára - sokadszorra - befejezem a gyűrűk urát  (Béka a mosogatóban)
Lanszelo2010. 03. 12 12:41
A béka hűvössége, és a forró érzelmek, a lét kissé meseszerű, kissé síkos, undort keltő analógiája jól illik egy olyan világhoz, ahol a szabadságot csupán az álom hozza meg. Már egy ideje sejteni vélem, hogy sokkal inkább eredetiség van, abban lelünk szabadságérzésre, nem pedig a determinisztikus empíriában, és a kreált fogalom, tudni illik a természet is téved, aztán felülír, korrigál, csaj társadalmi létben változik önsúllyá, hogy alapja legyen a büntetésnek. A forróvíz életérzés, nem pedig teleologikus okság, azt mi csináljuk, hogy versenyezni tudjunk Kafkával.  (Béka a mosogatóban)
Keresés